2014. július 19., szombat

12.rész "Minden rendben, vagy mégsem?!"


Sziasztoook.! Sajnálom, hogy csak most hoztam részt.! :( Nem volt ihlet és annyira sok időm se, de próbálok többször hozni.! Amint látjátok a fejléc is egész más lett, valamint vannak szereplők, hogyha netán valaki nem tudná ki kicsoda.! Ezt az egészet Herceg Briginek köszönhetem.! :)) Szóval itt a 12.rész.! ♥ Remélem tetszik.! És pipálni ér.! Jó olvasást.! Puszi. :* 
Alexaxxx




12.rész
                                                                          
                                                                      



-Ne sírj.!-törölte le könnyeim.
-Miért mentél fel hozzá?-kérdeztem nagyobb hangerővel.
-Semmi nem történt.
-Ki ő?
-Az..Exem.-mondta pár másodperc után.
-Mit kerestél ott?
-Megkért, hogy menjek fel megbeszélni a dolgokat.
-Mi? Dolgokat? Milyen dolgokat?-értetlenkedtem viszont a gyomrom görcsbe rándult.
-Hogy kezdjük újra.-ez volt az a válasz amit nem akartam hallani.
-És?
-Persze hogy nem. Gyönyörűm én téged szeretlek. Soha nem bántanálak meg,
főleg nem az ex barátnőm miatt.-fogta két hatalmas tenyere közé arcomat és
megpuszilta összeráncolt homlokom.
-Nem... Nem hiszem el.
-Szeretlek.-és egymáshoz tapasztotta ajkainkat, az ajtó előtt. Semmi pénzért
nem váltunk volna el egymástól.Pedig pont ezt nem szabadott volna..
Puha ajkainak érintése olyan jól esett mint, szomjazó embernek a friss víz.
-Menj el.-kértem tőle bármennyire is szeretem.
-Kérlek.
-Olivér menj el!- erőteljesebben kérleltem a szőkét.
-Bocsáss meg.-és legördült egy könnycsepp az arcáról.
-Most menj.!-ebben a pillanatban nem érdekelt, semmi. Nem tudtam még
én magam sem eldönteni, hogy elhiggyem neki amit mond vagy sem.
Valahogy éreztem, hogy igazat mond, és tudom azt is, hogy nem bántana meg.
De nem tudtam neki ezt rögtön megbocsájtani. Teljesen megőrültem!! Mit kellene
megbocsájtanom ha nem csinált semmit?! Na mindegy ezt már elrontottam.
-Én szeretlek.-fordultam felé.-De....
-Kérlek.!-fogta meg kezeim, melyek már szinte remegtek.
-Olivér...Ez nem ilyen egyszerű.Én..Tudod milyen rossz volt azt látni, ahogy felmész
ahhoz a...Mindegy kihez.? Amikor azt mondod nekem, hogy a fiúkkal vagy? Feltudod ezt
fogni? -ordítottam le a fejét, amit már meg is bántam de ki kellett adnom magamból.
-Hmm? Na mi van?-vontam kicsit bunkó stílusban kérdőre. Jó, nagyon bunkó voltam.
-Szóval nem hiszel nekem?!-nem tudtam, hogy kérdezi vagy kijelenti ezt a dolgot.
Bár inkább kijelentette.
-Nem tudom.
-Ahh. Szóval nem veszed észre?
-Mit nem veszek észre?
-Azt...Jó kimondom. Azt, hogy teljesen beléd estem? Hogy ha most elveszítelek nem tudom
mi lesz velem? Alexa. Senkit se szerettem ennyire még.. Fogd már fel.. Beléd zúgtam..
Igen, ez egy fiú szájából lehet, hogy hülyén hangzik. De így van..Nem akarlak elveszíteni..
És tudod mit? Nem is foglak.-ezek után  nem tudtam mit szólni. Úristen. Hiába ordított most
le. Csak egyetlen dolog jár a fejemben "Beléd zúgtam". A lábaim a földbe gyökereztek.
Most hagyjam azt ahogy elmegy, talán végleg kisétálna az életemből? De azt mondta
szeret. Nem érdekelt semmi és senki, az sem, hogy egy lépcsőházban ordibálunk
egymással mint két idegbeteg vadállat. Ez sem. Szeretem, ez az egy dolog van amiben biztos vagyok.
-Olivér.-ennyi jött ki a számon. Reménykedve felém fordította tökéletes arcát és mélyen a
szemeimbe nézett. Zöldes szemei csak úgy ragyogtak, bár félelmet is véltem felfedezni
bennük. Lassan közeledtem ajkai felé, de nem bírtam, gyorsan lecsaptam rá.
Amit elég szenvedélyesen viszonzott is.. Na mindegy ezt hagyjuk.. Ebben a csókban
éreztem azt, hogy soha nem bírnám elveszíteni, és azt, hogy még én sem szerettem ennyire
senkit. Igen, Danit sem.Gondolkozásomat és érzéki csókunkat egy krákogás szakította félbe.
És amint észrevettem, ez Olivért egyáltalán nem zavarta. De miután még egy "hang" jött
ugyanabból az irányból muszáj volt elválnia tőlem. Bár ezt egyikünk se akarta.
-Szeretlek.-mosolygott csókunk végén és homlokát az enyémhez döntötte.
-Szeretlek.
-Jó, most már látom minden rendben, én nem tudom ti hogy vagytok vele de kurva éhes vagyok.
Már bocsánat.-jött felénk Dani, akitől a krákogás származik.
-Én is.-válaszolt Olivér, drága barátom "kérdésére".
-Nem is te lennél.-öleltem át szorosan.
-Na jöttök?-fordult felénk Dani, de nem értettem most miért ilyen....Feszült.
-Aham.-vágta rá szöszim, majd ujjainkat összekulcsolva haladtunk be a kis otthonomba.
Az "étkezésünk" abból állt, hogy Dani és Olivér felfalta a fél hűtőt én pedig ettem egy
kis spagettit, mely tagnapról maradt.! Mihelyst végeztünk, Patocskával elmosogattunk, mert
Dani rögtön bevonult a szobájába. Nem értem mi van vele, de megfogom tudni abban
biztos vagyok.
-Letusolok, oké gyönyörűm?-lépett mellém Olivér gondolkozásomat megzavarva, majd egy puszit
nyomott fejem búbjára.
-Menjél szöszi.-adtam neki egy gyors csókot majd beinvitáltam a fürdőbe.
 Amint meghallottam a vízcseppek alig hallható koppanását az ajtó másik feléről tudtam, hogy 10 percig
biztos nem jön ki Olivér. Megragadtam az alkalmat és Dani szobája felé vettem az irányt.
-Gyere.-hallottam a szokásos választ amit ilyenkor mondanak általában az emberek.
-Szia.-sétáltam az ágya felé, ahol feküdt a plafont bámulva.-Baj van?
-Nincs. Mert?-majd felült így közelebb került hozzám, majd nevetett egyet.
-Olyan fura voltál...És ne mond, hogy nincs semmi mert látom, hogy van.Mi a baj Dani?
-Túl jól ismersz.-nem éppen a kérdésemre kaptam választ, de mit is vártam?!
-Szóval?
-Nem szeretnék erről beszélni.!-majd láttam, hogy tényleg nagyon rosszul érinti ez a dolog
amiről még nem tudok.
-Kérlek.! Tudod, hogy bízhatsz bennem.!
-Tudom, csak...-majd vett egy mély levegőt a szemebe nézett és a száján apró rést véltem
felfedezni. Szóval elmondja.!-Nem bírom elmondani, sajnálom.
-Hát ha nem hát nem. Ahogy érzed. De most megyek, jóéjt.
-Jóéjt!-majd távoztam a szobájából.
Bementem a szobámba majd kihoztam onnan a 'Sorry' feliratos halvány rózsaszín újjatlan
felsőm, a virágmintás rövidnadrágom, melyet még 1 éve vettem, mert imádom az anyagát,
és a virágos cuccokat. Onnan rögtön a konyhába siettem, majd elővettem a kedvenc bögrémet
amit még régen kaptam Bogitól, és töltöttem bele narancslevet. Amint megittam másodpercre
pontosan csipogott zsebemben a telefonom. Dóri írt.
"Lexi nagyon sajnalom, hogy ma sem mentem haza. De Bence tudod milyen?! :( Igerem bepotoljuk.
Joejt ♥ "V"
Elmosolyodtam barátnőm üzenetén. És persze, hogy tudom milyen Bence. Semmi pénzért
el nem engedné maga mellől Dórit ha lehetne.! Ilyenkor jut eszembe Vumi mondata amit mindig
ismételgetett mielőtt még nem volt szerelmes ebbe a Vavra gyerekbe; "Lexi és sosem leszek
szerelmes"...Nevettem egy jót magamon majd visszaírtam neki. Már úgy voltam vele, hogy
fürdeni kellene menni, szóval elindultam a fürdőbe. Olyan jó volt végre ez az eseményekben gazdag
nap után a meleg vízcseppeket érezni a testemen. 15 perc alatt végeztem is. Majd kiléptem a
zuhanyzóból és öltöztem volna fel mikor megláttam, hogy a pizsim nincs ott a helyén ahova
ilyenkor mindig rakom, a mosógép tetején. Magamra csavartam a törölközőt ami elég rövid volt,
úgyhogy csak reméltem, hogy Dani alszik Olivér meg a szobámban van. Halkan kimentem a
konyhába ahol "nagy meglepetésemre" Olivér állt a pizsamámmal a kezében.
-Tyűű azannyát'-reagált a szöszim a kinézetemre.
-Khm. Elkérhetném?-nyújtottam a kezem, felé jelezve, hogy adja át nekem a ruhaneműm.
-Gyere ide érte.
-Naa.Olivééér.-megnyomtam azt a bizonyos "É" betűt és cukin mosolyogtam rá, hátha sikerül
meghatnom.
-Jólvan.-majd odalépett elém és amikor nyúlni akartam a ruhámért eldobta a hátam mögé, szorosan
magához húzott és átölelt.Lenézett rám majd beleharaptam alsó ajkamba mivel tudtam, hogy ezzel
teljesen kikészítem.Lecsapott ajkaimra majd elkezdtük falni egymást. Egyik kezemmel még vizes
hajába túrtam ami megjegyzem nagyon jól állt neki, a másikkal pedig hátát simogattam amit nem fedett
póló. Egy hirtelen ötlettől vezérelve beleharaptam ajkába mire egy halk nyögés hagyta el száját,
és a kezével simogatni kezdte hátam, amitől a törölközőm egyre lejjebb és lejjebb csúszott.
-Olivér.-szóltam rá szigorúan.-inkább felöltözöm.
-Ne máár.-durcázott be.-Így pont tökéletes vagy.-majd újra elkezdett csókolni és derekam átölelte.
-Olivér. Dani bármikor kijöhet.-emlékeztettem, hogy nem csak ketten vagyunk.
-Jut eszembe elment bulizni, azt mondta lehet pár napig nem jön haza.
-Értem.-nem tudom mi baja lehet, de nagyon idegesít, hogy valami van, viszont nem tudom mi.
-Ketten vagyunk.-villantotta meg perverz mosolyát.
-Na én felöltözök.-majd leakartam hajolni a ruhámért, de eszembe jutott, hogy elég rövid
ez a törölköző. Így próbáltam felszedni úgy, hogy ne lehessen sehol belátni de nem ment.
Olivér csak nevetett rajtam, majd 2 perc után eszébe jutott, hogy segíteni kéne.
-Köszönöm.-majd megfogtam a ruhám és bementem a szobámba. Jobbnak láttam felvenni egy melltartót is.
Mert Olivér kiszámíthatatlan.Épp egy szál melltartóban álltam az ágyam előtt mikor valaki
kopogás nélkül belépett az ajtón.
-Megbírnám szokni ezt a látványt.-szólalt meg a szőke majd sebesen elindult felém.






2014. június 21., szombat

11.rész Megcsal?!

                                                             
 Sziasztok...! Most már ide az elejére fogom mindig írni amit szeretnék :) Remélem még mindig sokan olvassátok a blogot.. Ez a rész rövid lett, tudom :( De próbálok hozni holnap is.! :) Remélem sikrül. Jövő héten nem hozok maximum hévégén :/ Jó olvasást.! Puszi ♥
Alexaxxx





                                                        11.rész





Mikor kiértem a reptérre Dani már ott ült egy széken, nekem háttal.
Gondoltam meglepem. Lassan odamentem mögé és tudom, hogy utálja
ezért belekiáltottam a fülébe.
-A kurva életbe.-kezdett el szitkozódni.De én csak nevettem.-ne nevess!
Tudod, hogy utálom.-de kitört belőlünk a nevetés.
-Bocsi.-már nem nevettem úgy, ezért elkezdtem neki mesélni, mi is
történt velem azóta, mióta elment.
-Szóval most oda akarsz menni?
-Igen.-adtam egyszerű választ                                                      
-Biztos vagy benne, hogy ez jó ötlet?
-Ezer százalék, hogy ezt akarom.
-Akkor gyerünk.-küldött felém egy halvány mosolyt.Örültem, hogy eljön velem.
Mikor haza értünk Dóri már nem volt otthon, valószínű, hogy dolgozik.
-Na és mi van veled?-kérdezősködtem.
-Háát.
-Hát?-emelgettem szemöldököm.
-Kaptam egy állást itt ezért úgy döntöttem, hogy haza jövök. Így veled is
többet tudok lenni.
-Jajj de édi.
-Tudom.
-És szerény.
-De hiányoztál manó.-na igen. Itt telt be a pohár, egy nap alatt kétszer hívott
manónak.
-Utálom-néztem rá szúrós szemekkel.
-Tudom. De most visszakaptad azt amit a reptéren csináltál velem.-mosolyogtam,
majd felvetettem azt az ötletet, hogy mi lenne ha főznénk ebédet.
-Meg kell, hogy mondjam..Félek.-nyögtem ki nagy munkálataim közepette.
-Mitől?-nézett rám értetlenkedve.
-Hogy barátnője van..Attól, hogy megcsal..Félek, hogy elveszítem...-és egy
könnycsepp gördült le arcomon.
-Nem kell félned.-húzott magához.-Megígérted.-utalt a könnyeimre.
-Tudom.-de nem bírtam, kitört belőlem a sírás.
Már fél három volt. Addigra sikerült megfőzni, enni is..És persze megnyugodnom.
-Gyerünk.-állt fel az asztaltól Dani.
-Köszönöm, hogy eljössz velem.-hálálkodtam.
-Majd valahogy még behajtom rajtad.
-Rendben.-nevettem.
-Na így kell ezt. Sokkal szebb vagy ha mosolyogsz.-kezdett bókolni.
-De. Hagyjál már. Így se, úgy se.
-Hát te hülye vagy.-nevetett fel.
-Ne kezdjünk el ezen vitázni. Gyerünk.
Majd elindultunk és negyed órán belül, ott voltunk a megbeszélt helyen. Olivér
öt perc múlva érkezett meg ,és oda sietett egy lány mellé a padra. Leült mellé.
Beszélgettek, majd a csaj elköszönt. Megnyugodtam, nem csal meg.
Még mindig nem tudom ki ez a nő, de semmi sincs köztük mert nem
történt félreérthető dolog sem.. Még csak közel sem ültek egymáshoz.
És jött a fekete leves. Mikor a csaj elindult ment vele Oli is.
Persze követtük őket de bár ne tettük volna. Olivér hazáig elkísérte nem is
ez itt a probléma de fel is ment hozzá.
-Szia gyönyörűm.-hívott fel fél óra múlva, de mi még mindig a ház előtt vártunk.
-Szia szöszi. Na mikor végzel?.
-Már elindultam, otthon vagy?-kérdezte tök boldogan.
-Igen. Siess.
-Rendben szerintem negyed óra.
-Oké.Szia.
-Szeretlek.-bármennyire is haragudtam abban a pillanatban rá, hogy hazudott,
még mindig szerettem.De nem mondtam, hogy én is. Kinyomtam.
-Ekkora egy parasztot..Meg verem, csak jöjjön ki.-gurult dühbe Dani.
-Héj héj..Nyugi. Meg hallgatom a magyarázatát.
-Hallod téged ezek után még érdekel?
-Igen, mert szeretem.
-Tudom de....Jól van. Bocsi csak..Utálom ha hazudoznak.Nem akarom, hogy
teljesen tönkre tegyen téged.
-Tudom de ne ess neki. Induljunk haza.
Sikerült Danit leállítanom.Azt hiszem. De azért kíváncsi vagyok ki ez a nő.
Pontosan negyed óra múlva csengettek. Gondolom Olivér az.
-Szia é.....Helló.-nem Olivér állt az ajtóban, hanem az a nő aki vele volt.
-Szia. Te vagy Alexa?
-Igen, miért?
-Szállj le Oliról. Ő az enyém.
-Mégis velem van együtt.-vágtam vissza.
-Még.-és egy gonosz mosollyal hátat fordított.
-Várj.Miért volt ma veled?
-Nem tud elfelejteni.
-Hahaha.Jó vicc.-és ekkor toppant be Oli.
-Ági te mit keresel itt?-lepődött meg Olivér.
-Jöttem a kis Alxádhoz beszélgetni.
-Takarodj innen.
-Jajj muki most úgy csinálsz mintha délután nem lettünk volna együtt.
Mármint az ágyban.-Olivér arcáról kettő dolgot tudtam leolvasni,hogy
bármelyik pillanatban képes lenne felpofozni azt a ribancot, és, hogy
szeret. Ekkor tudtam, hogy nem csal meg.
-Takarodj innen.-üvöltöttem rá.
-Ennyivel nem úszod meg.Ő az enyém.-az utóbbit már csak a
fülembe súgta.
-Jól vagy?-ölelt meg Oli, de eltoltam magamtól.
-Miért mentél fel hozzá?-kérdeztem könnyes szemekkel.


2014. június 19., csütörtök

10.rész "Imádlak"

                                                                     10.rész




Beléptünk a szobájába és az ágy felé kezdett el sétálni, miközben engem
nem engedett el. Lefeküdtünk az ágyra. Most én feküdtem rajta, de egy
 gyors mozdulattal rám feküdt. Annyira boldog voltam. Pár hónapja ismerem
és ilyen gyorsan beleszerettem. Eszméletlen. Már vette volna le rólam a
pólót mikor megállítottam.
-Oli....-de nem engedett el.-Olivér..
-Igen gyönyörűm?-édes kiskutyaszemekkel bámult rám.
-Most ne.-tudtam, hogy nem szabad ezt mondanom, mert nagyon is akartam,
csak..Nem tudom mi ütött belém.
-Rendben.-viszont egy cseppet sem szomorodott el, mellém feküdt és
szorosan átölelt.-majd amikor te szeretnéd.
Tisztelem ezért. Nem tudom, hogy miért nem akartam, vagy is akartam én
csak úgy éreztem nem most van itt az ideje.
-Köszönöm.-majd megcsókoltam.És hát, elaludtunk.




                                    ***Reggel.***



Fúú. Reggel nagyon fájt a fejem, mivel én elég rendesen ittam. De minden
emlékem megmaradt. Emlékeztem Ya Ou és Betti hülyeségére, arra, hogy
milyen jól éreztük magunkat, hogy Olival táncoltam.. És itt ugrott be. Majdnem
lefeküdtünk. Én hülye meg megkértem, hogy ne most. Féltem, hogy
esetleg szakít velem.
Na mindegy ez így sikerült. Gondolat menetemből a finom illatok zavartak meg,
melyek a konyhából jöttek. Így hát kimentem és megnéztem mit csinál
Olivér.
-Jó reggelt gyönyörűm.-ohh szóval nem haragszik.
-Jó reggelt Olika.-dörzsölgettem szemeim. Arra viszont emlékeztem, hogy tegnap
így hívtam. És nem nagyon örült neki.
-Na.-nézett rám durcásan.
-Oli, a tegnapi az...
-Nem haragszok, nehogy úgy gondold. Mondtam majd amikor úgy érzed.
-De imádlak.-majd elindultam felé és hátulról átkaroltam. Ő már fel volt öltözve,
de én meg az ő pólójában voltam.
-Ez hogy került rám?-mosolyogtam.
-Hát este hamarabb elaludtál, én meg nem hagyhattam, hogy abban a ruhádban aludj
így...-igen. Szóval..ööm. Olivér látott fehérneműben. Csodás.-De ne gondolj semmi
rosszra. Nem vagyok olyan. Viszont nagyon jól néztél ki a csipkés fehérneműdben.
-vette poénosra a dolgot.
-De égő. Basszus.-röhögtem már én is.
-Egyáltalán nem.-ölelt át, és megpuszilt.-mondom, hogy jól néztél ki.
-Hát akkor köszönöm.De megyek felöltözök.-nevettem.
-Jól van Alika.
-Olivér. Ezért én ölni tudok.-fordultam vissza.
-Értettem Alexandra.-na most lett elegem.
-Ezt még visszakapod.-és mosolyogva elindultam a szobába, hogy átöltözzek. Utálom,
ha valaki Alexandrának hív mert én hivatalosan is Alexa vagyok "ndra" nélkül. De
Olira nem tudtam haragudni.
-Kész vagyok.-léptem ki a szobából. Nagy hiba volt. Oli valakivel telefonon beszélt,
hogy ma találkoznak. És hallottam, hogy egy nő az illető. Hát rendben. Ki
hallgattam, hogy mikor és hol találkoznak. Tudom nem szép dolog, de megölt a
kíváncsiság. De hát ha nem hallotta meg, hogy kimentem, valószínű azt
se sejti, hogy meghallottam a beszélgetést. Így leültem az asztalhoz, és
hallottam, hogy valaki üzenetet küld. A telefonom jelezte, hogy Dani az.
Boldogan olvastam el az üzenetet, amiben ez állt: "Szia manó. Ma haza megyek és
valószínű, hogy M.O-n (Magyarországon) fogok dolgozni. Ha gondolod ki jöhetsz
elém a reptérre, délben jövök."
Először is örültem, hogy végre itt fog dolgozni, és többet lehetek vele.
Másodszor jókor jön mert Olivér 3-kor találkozik azzal a nővel, és így
rá tudom venni Danit, hogy jöjjön velem. Azért nem Dórit mert ő nem tartaná
jó ötletnek. Lehet Dani se, de egy próbát megér. Viszont akkor ha kimegyek elé
sietnem kell mert már fél 11...
Harmadszor utálom ha valaki a magasságommal jön. Régen mindig manózott.
De utálom..Nem vagyok pici. A 168 cm pont jó..
-Olivér.-kiabáltam neki.
-Mingyárt megyek.-jött a válasz.-igen?-2 perc múlva jött oda.
-Ma jön Dani délben és kimegyek érte. A délutánt meg valószínű, hogy akkor
vele töltöm.
-Rendben, nekem is programom van. A fiúkkal megyünk próbálni.-nem is említettem, hogy
jelentkeztek az x-faktorba, és már a mentorházig jutottak el.
-Na az nagyon jó. Viszont akkor gyorsan kajáljunk meg.-tudtam, hogy nem a
fiúkkal lesz. 
Megettük a reggelit, amit én imádtam. Isteni volt. Viszont már tényleg sietnem kellett,
mert átöltözni meg lefürdeni se ártana.
-Na én megyek Olika.
-Kikísérlek.-felvettem a cipőm, megfogtam a táskám és elindultam.
-Szia gyönyörűm.
-Szia szöszi.-és adtam neki egy gyors csókot. Nem mutathattam, hogy féltékeny
vagyok. Miket beszélek.!? Mire vagyok én féltékeny? Hát semmi olyan nem
történt. De majd meglátjuk. Felkészülök a legrosszabbra.
-Szeretlek.-kiabált ki az erkélyről mikor kiléptem az utcára.
-Bolond.-kiabáltam vissza.
-Te nem szeretsz?
-Én imádlak.-láttam a csillogást a szemében. Mi lenne velem nélküle?
-Várj.-ment be a házba.
-Oli nekem sietnem kell.-de hiába kiabáltam, már úgysem hallotta.
Egy perc múlva ott állt előttem az ajtóban. Megfogott majd megpörgetett. És
hosszadalmasan megcsókolt. Teli volt szenvedéllyel és gyengédséggel.
Imádtam.
-Imádlak.-súgta a fülembe.
-Nekem tényleg mennem kell.-próbáltam megszökni karjai közül.
-Még egyszer hallani akarom, azt, hogy azt mondod imádlak.
-Imádlak.
-Még egyszer.
-Ne legyél telhetetlen-nevettem, majd olyan cukin nézett rám mint még soha.
Nekem pedig sikerült elolvadnom, és elpirulni. Hát igen. Ilyen ez a
szerelem.
-Imádlak.-majd megcsókoltam.-de tényleg megyek.
-Szia gyönyörűm, remélem nem soká látlak.
-Szia szőkém.
Majd hazamentem gyorsan letusoltam, majd átöltöztem. Dórival beszéltem egy
kicsit, de sietnem kellett.
-Na szia Vumi- köszöntem el kettő puszival.
-Szia Lexi, légy jó.
-Ohh én mindig.
-Igen. Persze.-nevetett ki barátnőm.



Itt a 10.rész. Jövő héten nem vagyok Magyarországon, szóval nem hozok részt max. hétvégén. De majd bepótlom. Ez is kicsit rövid lett, viszont igyekszem. Remélem tetszik. És nem soká átlépjük a 600 megtekintést. Nagyon köszönöm.! Nem húzom az idegeitek. Jó olvasást! Sziasztok ♥
Alexaxxx





                                                      

2014. június 14., szombat

9.rész (bocsánat a késésért..)

                                                             9.rész.




Edina volt. Olivér anyukája. Nagyon meglepődtünk, főleg Oli, de én örültem,
hogy megismerhetem.
-Ohh.Sziasztok.-üdvözölt minket Edina.
-Szia anyu.! Hát te?
-Gondoltam meglátogatlak téged. Titeket.-jött felém Edina.
-Jó napot.!-köszöntem szégyenlősen. Nagyon ciki lehettem.
-Szia. Először is, kérlek tegezzük egymást. Győrffy Edina vagyok.
-Berta Alexa.-üdvözölt engem kettő puszival. Nagyon kedvesnek tűnt.
-A barátnőm.-nyomott az arcomra egy puszit szőkém.Jól esett.
-Gondoltam.-nevetett Edina.
Rengeteget beszélgettünk Edinával. Nagyon jól kijöttünk, én úgy éreztem.
-Na skacok én szerintem megyek is.-nagyon laza anyukája van. Örülhet neki.
-Hova?-érdeklődtem szomorúan.
-Még Erikhez is mennem kell. És amúgy is csak kettő napra jöttem. Holnap
megyek is vissza.-szomorú voltam. Jó lett volna ha még marad pár napot.
-Majd legközelebb több időre jövök. Nagyon örültem.Szia.-mint bemutatkozáskor
most is kettő puszival búcsúztunk.
-Szia Edina.
-Kikísérlek.-állt fel Oli mellőlem.

                                       ***Olivér szemszöge.



-Anya köszönöm.
-Mit szívem?-kérdezősködött.
-Hogy ilyen vagy Alexával.-megölelt és adott két puszit.Mikor távolodott
még vissza szólt, utoljára.
-Egy kincs. Ne engedd el.
-Nem fogom.-és elment.Mikor visszaértem Alexa aludt a kanapén.Megértettem
hiszen elég izgalmas volt a mai nap. Letusoltam majd visszamentem érte
és bevittem a szobámba. Adtam neki egy apró csókot, megsimogattam arcát
amire felhúzta vállát, és mosolygott, majd elindultam az ajtó felé.
-Aludj itt Szöszi.-rántott vissza.
-Biztos?-tudtam, hogy erre kinyitja a szemeit. Bár azt hittem ,hogy rögtön le
is csukja, de nem így történt. Végig mért szemével majd befeküdtem
mellé az ágyba.
-Tudod, hogy imádlak mikor boxerben feszítesz előttem?!-eszméletlen,
hogy még ilyenkor is ennyire édes.
-Tényleg?
-Szeretlek..-mellkasomra feküdt. Megnyugtató volt úgy elaludni, hogy életed
szerelme azt mondja neked "Szeretlek".
-Én is.-magamhoz húztam és elaludtunk.***




                                       ***Reggel***

Hetek teltek el azóta mióta együtt vagyunk, és kibaszott boldog vagyok vele. Dóri és
Bence szinte már mint a házasok úgy viselkednek, de barátnőmmel mi még mindig
változatlan a kapcsolatunk.
-Jó reggelt gyönyörűm!-keltett a drága egy csókkal.
-Jó reggelt szöszi!-
-Na öltözz fel megyünk valahova.
-Hova megyünk?-dörzsöltem meg a szemem.
-Meglepi.-na de jó. Öltözzek fel. Ajjh. Annyira nem volt kedvem. De muszáj.
-Na mehetünk.-léptem ki a fürdőszobából 15 perc múlva.
-Gyere.-mikor odaértünk ahova elakart vinni. Én ledöbbentem.Teljesen.
A Dunapartra mentünk. Nem is az a nagy szám.Hanem, hogy ott volt
mindenki. Barátnőim, barátaim, Dóri, Bencéék..Anya..Anya? Úristen.
Mindenki aki számít. Régi ismerősök. Még Adri is ott volt. De miért?
Hirtelen ránéztem Olira majd a tömegre.
-Ez mi édes?-értetlenkedtem.
-Meglepetés.
-De milyen alkalomból?-vakargattam a fejem.
-Hát gondoltam megleplek. Tudom, hogy ezekkel az eberekkel régen
találkoztál, viszont nagyon fontosak neked.-hogy lehet ennyire tökéletes?
-Ez most komoly?
-Igen.Nem tetszik?
-Imádom..-ugrottam nyakába majd egy csókot nyomtam puha ajkaira. Gyors
csókot kellett, hogy adjak neki mert nem akartam mindenki előtt olyat
csinálni amit megbánok. De komolyan.
-Sziasztok.-öleltem mindenkit körbe.Annyira boldog voltam. És Olivérnek
köszönhetően, újra.
-Anya.-olyan jó volt látni. Nagyon hiányzott már.
-Kicsim..-adott egy puszit fejem búbjára. Megkönnyeztem.
-Na látod mit csináltál?-fordultam Oli felé a könnyemre mutatva de nevetve.
-Mit csináltam?-emelte fel kezét védekezően.
-Na gyere ide te hülye.
-Hülye?-majd elindult felém és elkezdett csikizni de csak mértékkel.
-Fejezd be.-már mindenki rajtunk röhögött.Olivér hátulról átölelt.
-Anya Ő itt Olivér, a barátom.
-Csókolom.-vágta magát vigyázba Oli.
-Már most kedvelem.-mondta anya majd megölelte a szöszimet.-csak tegezz,
kérlek.
-Rendben.
Annyira jó volt a barátaimat látni, és azt, hogy így kijönnek Olivérrel.
A régi osztálytársaim.Barátim. El sem hiszem.
-Lányook.-rohantam oda a kis csapathoz.
-Alexa.-öleltek meg mindannyian. Voltak páran. Bogi,Erika,Fanni,Betti
róluk annyit kell tudni, hogy imádom őket. Bennük mindig bízhattam.
Bízhatok.
-Na mi újszág?-fordult felém Bogi poénkodva.
-Szemmi.Most komolyra fordítva a szót, mint látjátok nagyon boldog vagyok.
Kurvára hiányoztok.-(bocsánat a kifejezésért.:D..)
-Hát még te..Na ki ez a szépfiú melletted?-tért rá a témára Erika.
-Meg a barátja a kis kínai.-bámulta Ya Out Betti barátnőm. Elég feltűnően.
-Ő Ya Ou. Várjatok mingyárt bemutatom őket. Odasétáltam Oliékhoz, hogy
jöjjenek oda velem..
-Na lányok ő itt Olivér a barátom.
-Olivér.Patocska Olivér.-majd rám nézett én meg röhögtem majd bele boxoltam
a vállába.
-Jól van na.-durcázott be, és nem akart hozzám szólni. Viszont én tudtam
mivel lehet kiengesztelni.Megcsókoltam. Egy rövid csóknak indult aztán.
Oli nem akart elengedni. A fenekemre csúszott keze mint mindig. Bal keze
pedig a derekamat fogta, szorosan. Én egyik kezemmel a hajába túrtam
másikkal a pólójába kapaszkodtam bele. Tudni kell Olivér nem egy alacsony
példány. Szóval nyújtózkodnom kellett. Abba kellett hagyni mert krákogásokat
hallottunk mellettünk, erre mi csak mosolyogtunk.De Oli nem akart elengedni.
-Szöszim majd otthon.-súgtam a fülébe.
-Sokáig akarsz bulizni?-puszilgatott tovább.
-Majd meglátjuk.
-Na szóval hol is tartottunk?-léptem a többiek felé akik fülig érő mosollyal
néztek rám majd Olira és ezt úgy kb. háromszor.                                   
-Ez már szerelem.-bökte ki Sziki majd elkezdett fütyürészni amikor Olival
elég szúrós tekintettel ránéztünk.
-Ő itt Feng Ya Ou Ferenc.-mutattam Ya Oura..-Feri.-jól van nem hagyhattam ki.
-Szikszai Péter.
-Ő pedig Vavra Bence, Dóri barátja.
-Tényleg?-lepődött meg Fanni.
-Ahaam.-büszkélkedett Benny.
-Amúgy meddig maradtok?
-Hát egy hetet.
-Jujjci de jó.-nagyon örültem, hogy ennyit maradnak.-Na menjünk bulizni.
Sajnos anyának mennie kellett.De sokat tudtunk azért beszélgetni, valamit
megígértem, hogy meglátogatjuk őket amint tudjuk.
-Gyerünk.-lépett mellém Olivér utána pedig a többiek. Egész úton fogta a
kezem szerelmem, és olyan jó érzés volt tudni, hogy itt áll mellettem.
-Szeretlek...-súgta a fülembe, szerintem a többiek nem hallották. És én is csak
elmosolyodtam majd mentünk tovább.
-Itt is vagyunk.
-Bogi ez most komoly?-kérdezte Erika.
-Mert?
-Tök jó lesz gyertek.-állt ki Bogi mellett Ya Ou és egymás mellett, büszkén
sétáltak be Budapest legmenőbb szórakozó helyére.Amint láttam Betti arcára
féltékenység ült. Lehet van rá oka?!
-Mi az Betti?-mentünk oda Olival barátnőmhöz akinek ökölbe volt a keze és
még mindig Bogiék után leskelődött.
-Eddig szerettem ezt a lányt.-mi meg csak nevettünk Olival.
-Na gyere Mrs.Feng.-húztam őt magam után de az előző kijelentésemen
azért elmosolyodott.
-Jajj te Patocska.
-Még nem.-szólalt fel Olivér, utalva arra, hogy egyszer Patocskáné
leszek. Jól esett.
-Azt mondod?!.
-Az leszel. Tök jól hangzana. Patocskáné B......
-Jajj mielőtt egymásnak esnétek mint az előbb a parton, figyelmeztetlek
titeket, hogy vagy ezren vannak körülöttünk. Úgyhogy inkább ne.-világosított
fel minket Sziki.
-Jól van na.Bocsmá'.
-Szerintem is gyerünk Olika.-intettem neki.
-Olika?. Ez most komoly?
-Halál komoly.-nyomtam az arcára egy puszit.
Az este jól telt...Volna, ha Bogi és Ya Ou nem jönnek ki ennyire. Persze
én ennek örültem, de Betti kicsit sem.Sőt...
-Betti nyugi már. Érezzük jól magunkat.-már volt bennem pár pohárral,
szóval én jól éreztem magam a többiekkel együtt. Betti viszont csak egyedül
iszogatott egy kicsit.
-Igazad van.-majd felállt és odasétált Szikiékhez táncolni. Ya Ou is ott volt.
Pár percig nem néztem őket majd Fanni megbökött, hogy nézzek már oda.
Betti egy nagyon helyes sráccal táncolt. Ya Ou pedig csak éppenhogy
mozgatta valamelyik testrészét a ritmusra, Bogi mellett. Ezekkel mi van?
Most komolyan Ya Ou féltékeny?! Majd a másik pillanatban már azt látom,
hogy fél kínai barátunk közelít Bettiék felé és beáll mellé táncolni. Vagyis..
Betti mögé, hogy a csípőjét megtudja fogni, és így milliméterek választották
el egymástól őket. A srác pedig vette az adást és elment onnan.
-Na ebből is lesz még valami.-lépett mellém Bogi vidáman.
-Mi csoda?-tértem vissza a jelenbe.
-Hát nem igaz, hogy nem láttad mit művel ez a két hülye?!
-Ya Ou az előbb veled volt el ilyen jól, szóval....-tettem csípőre a kezem.
-Hagyjad már. Végig Bettiről beszéltünk.
-Mi van?-döbbent le Erika mellettem.
-Igen ám. Kérdezgetett róla dolgokat. És láttam, hogy amikor Betti azzal
a csávóval táncolt a kínai milyen ideges volt. Gondoltam, hogy oda fog menni.
-Ez kész.
-Gyere Alika táncolni.-fogta meg a kezem Oli.
-Alika? meg ne próbáld még egyszer.
-Alexandra az jobb?-húzta direkt az agyam.
-Fúú te..Meghalsz.-majd lágyan megcsókolt. Annyira tökéletes az életem.
Nézzük csak azt, hogy enyém a világ legjobb pasija, nekem vannak a
legtökéletesebb barátaim, a legjobb szülők. Azt csinálom amit szeretek, táncolok.
Mi kell még? Hirtelen arra eszméltem fel, hogy a zene gyorsról lassúra vált.
Oli egyre szenvedélyesebben csókol, és táncolunk. Kéz a kézben. Ez elég
nyálas, de ennél jobb nem is kell.
-Patocska.-mondtam ki két csók között..-miért vártál ezzel eddig?
-Mivel?-majd újra megcsókolt. Tudta miről beszélek. Elkezdte a vállam simogatni,
és keze most kivételesem nem fenekemet hanem csípőmet érintette.
-Menjünk már haza.-választotta el ajkainkat egymásétól.
-Most?
-Hát ha azt akarod, hogy itt essek neked akkor maradhatunk.-hasába boxoltam
célzás képen, hogy annyira hülye. Majd elindultunk a cuccaink felé.
-Csajok mi megyünk, már elég fáradtak vagyunk.-köszöntem el közben Olivér
a combomat simogatta így leesett nekik, hogy egyáltalán nem azért megyünk
el.
-Aham fáradtak.-jött oda Sziki.
-Na de tényleg megyünk. Majd beszélünk holnap. Sziasztok.
-Sziasztok.-köszöntek el kórusban.
Alig vártam, hogy hazaérjünk mert Olivér ha tehette volna egész úton csókol
de nem hagyhattam így csak félúton tudta ezt a tevékenységét végezni.
A lépcsőn a kezében vitt fel. Majd majdnem elestünk.
-Hülye vagy?
-Nyugi már, vigyázok....Rád..-na itt voltam kész.
-Siess már.-majd nevetett és elkezdett futni.
-Randija van kisasszony?
-Kisasszony a tudod te ki....-majd kezeim nyaka köré fontam és az egyikkel
a hajába túrtam, mire ő csak a nyakam csókolgatta.
-Na itt vagyunk.-nyitotta ki az ajtót majd belépve rögtön szobája felé
vettük az irányt.....




Sziasztook...Próbálok hozni sűrűbben részeket. De nem ígérek semmit.. Azt viszont igen, hogy minden héten hozok részt. Vagy egyet vagy többet. Köszönöm a jó visszajelzéseket. Jó olvasást. Remélem tetszik ez a rész is. Ja, még valami. Érezzétek magatokat jól a nyári szünetben. ♥ :)

Alexaxxx

2014. június 9., hétfő

8.rész

                                                          8.rész




Mikor hazaértünk még csak 4 óra volt. Nem kell mennem még holnap
dolgozni.Majd csak holnapután. Úgy, hogy kipihenem magam és minden
jó lesz. Olivérnek megígértem, hogy ma elmegyek hozzá amint hazaérek.
Még nem voltam nála, úgyhogy kíváncsi vagyok milyen a pasim lakása.
Úristen ő az enyém. Fura. De jó érzés tudni, hogy ő itt van. Ő az én szöszim.
-Szia Olivér.
-Szia gyönyörűm.-válaszolt a vonal másik feléről.-Ugye ma jössz?
-Hát ha megmondod, hogy hova és mikor akkor igen.
-Tíz perc és ott vagyok. Siess.
-Oké.
Sietnem kellett, mert átakartam öltözni. Nem volt szándékom kiöltözni, de
valami normális ruha nem ártana. 10 perc múlva csengettek is. Eszméletlen
ez az ember. Percre pontosan ideért.
-Na helló.-köszöntem neki, bár utána kicsit lefagytam mikor megláttam őt
az ajtófélfának támaszkodni. Nagyon sexy volt. De nem szabadott tudomást
vennem erről a dologról. Nehéz volt.
-Csáóó. Na mehetünk? Remélem arra gondoltál, hogy ott alszol.-most
mondjam, hogy nem alszok ott?
-Háát. Őszintén? Nem. Mert szeretnéd, hogy ott aludjak?-haraptam bele
alsó ajkamba, mert tudom, hogy ezzel a mozdulatommal kikészítem.
Most sem tudott ellenállni. Közel húzott, oly annyira, hogy a testünk minden
porcikája érintette egymást. Az összes. Ajkaimra lenézett, majd a szemembe,
majd újra az ajkaimra. Ennyi nekem pont elég volt. Elkezdtük falni egymást.
Szó szerint. Szerintem úgy öt percig nem váltunk el egymástól.
-Hűha.-most én kezdtem.
-Ennyire rossz volt?-direkt csinálja. Rájöttem, hogy direkt kínoz.Azért nem
hagyom magam.
-Borzalmas.-majd újra megcsókoltam.
-Én imádom.-majd kézen fogva elsétáltunk.
Egész úton csendben voltunk, de ez nem olyan kínos csend volt, mint
amikor egyszer ő kísért haza. Megnyugtató volt.
-Na itt is lennénk.
-Csak is maga után uram.-próbáltam normálisan viselkedni, de nem
nagyon ment.
-És még én nem vagyok normális.-nevetését visszafojtva bámult rám.
-Jól van azt hiszem én most haza megyek.-indultam hazafelé,vagyis csak
indultam volna, ha Olivér nem ránt vissza.
-Meg ne próbáld.-kapott fel és felcipelt a lépcsőn. Mikor beértünk csak akkor tett le.
Meglepően újra a kanapéra tett le. Ugyanaz a szituáció, ő rajtam fekszik,
és megcsókol most ahelyett, hogy halálra csikizne.Annyi a különbség, hogy az ő 
kanapéján fekszünk.
-Kibékültem Adrival.-néztem fel rá, csókunk végén.
-Az jó.-meglepő választ kaptam..
-Tényleg? Nem zavar, hogy miatta volt ez a kavarodás? Hogy ezt csinálta
veled? Velünk? Oli figyelj én...
-Ő a barátnőd. Ne miattam ne legyetek jóba. Ha úgy érzed, hogy meg bírsz
benne bízni akkor akkor én nem szólok bele.
-Szeretlek.-kimondtam. Éreztem, hogy ezt most már tudnia kell. Lehet megleptem,
sőt biztos. De ennek most volt itt az ideje. Féltem viszont attól, hogy mit fog
szólni. De nem szólt. Nézett egy darabig majd felállt, felkapott és bevitt a szobájába.
Ott letett az ágyára majd leült mellém. Nézett egy darabig rám, majd újból
ugyanaz a helyzet, hogy ő rajtam fekszik, megcsókol és sokáig nem hagyjuk
abba. De most úgy csókolt meg, hogy éreztem ő is szeret, nem mondta ugyan, de
éreztem.. Vagy csak nagyon jól eljátszotta.
-Szeretlek.-és végre kimondta. -Nagyon szeretlek.
-Szöszim.-beletúrtam a hajába és folytattuk tovább a csókcsatát.
-Gyönyörűm.-majd mellém feküdt és összebújva bámultuk a plafont. Nem tudom
mi lehetett benne olyan érdekes, de egy darabig semmi mást nem csináltunk.
Néha megpuszilt. Majd a tökéletes pillanatot megszakítva persze, hogy
csörögnie kellett a telefonomnak.Dóri volt az.
-Szia Lexi.
-Szia Dóri, miért hívtál?-érdeklődtem, hogy mi lehet olyan fontos.
-Bence..-majd kitört belőle a sírás. Percekig nem szólt a telefonba.
-Mingyárt ott vagyok.Nyugi.-nagyon megijedtem. Mi lehet Bencével?
-Olivér nekem el kell mennem. Dóri volt az. Nem tudom mi a baj, de valami Bencével
van. Majd meglátom mi lesz és akkor jövök még. Puszi.
-Megértem. De amint tudsz valamit hívj. Várj elkísérlek.
-Jó de akkor menjünk.-majd felkaptam a cipőm és elhagytuk a Patocska birodalmat.
-Majd hívlak, hogy mi van.-köszöntem el.
-Ne várjalak meg itt?-nézett rám boci szemekkel.
-És ha órákig eltart?
-Akkor órákig várok.-eszméletlen cuki volt.
-Na majd jövök.-megcsókoltam és szaladtam befelé.
-Ígéred?-kiabált utánam.
-Ígérem Patocska.-küldtem azért neki egy biztató mosolyt.
Mikor beértem egy nem várt látvány fogadott. És rájöttem, hogy itt nem Bencével
van a baj. Dóri volt barátja Dávid ült a kanapén. Dávidról csak annyit, hogy régen
mikor együtt voltak Dórival megcsalta őt. Majd többször vissza akarta kapni Dórit.
Viszont ő már nem akart Dáviddal lenni. Mégis összejöttek és Dávid bántotta
barátnőmet, elég rendesen. És akkor is nekem kellet beleavatkozni a kapcsolatukba,
sikerrel jártam mert külön mentek. Majd Dávid nálam próbálkozott be. Én persze
rögtön elutasítottam és többet nem is láttuk egymást.
Küldtem Olinak egy gyors üzenetet, hogy lehet jönnie kell, ha Dávid újra
megpróbálna minket bántani.
-Sziasztok.-köszöntem kedvesen.
-Szia Alexa.-ölelt volna meg Dávid de nem engedtem.
-Te meg mit keresel itt?
-Gondoltam újra kezdhetnénk Dórival. Vagy veled.-súgta a fülembe.Hánynom kellett tőle.
-Na takarodj innen. Most.-mutattam az ajtó felé.
-De hogy megyek.
-Dehogy nem.
-Dávid kérlek.-kérlelte exét Dóri.
-Nem.-erélyesen válaszolt.
Odamentem barátnőm mellé majd magamhoz öleltem. Reszketett annyira félt.
-Bántott?-súgtam oda neki.
-Csak akart.
-Te szemét most takarodj innen, soha többé ne lássalak téged a közelükben,
megértettük egymást?-vágódott be Oli, mert a telefonomról felhívtam és ő
végig hallgatta a beszélgetésünket Dáviddal.
-Mi van szőke herceg? Nagyon kemény vagy látom.-Olinak ennyi kellett.
Behúzott egyet Dávidnak majd szó szerint kidobta a házból.



                                           ***este 8 óra***



Sikerült Dórinak megnyugodnia és már Bence is itt volt. Azt mondta itt alszik, így mi
Olival visszatudtunk menni hozzá. Ha Bence nem jön biztos otthon maradok. Így is
nehéz volt rábeszélni, hogy menjünk vissza. Örültem, hogy Dóri biztonságba van.
Majd mikor felértünk Olihoz egy váratlan vendég fogadott minket a kanapén ülve...




 Sziasztoook.! Itt a 8.rész.. Remélem tetszeni fog <3 Lehet, hogy kicsit rövidebb lett.. És mivel holnap suli nem biztos, hogy hozok részt :( Jó olvasást. Puszi.! ♥
Alexaxxx


2014. június 8., vasárnap

7.rész

                                                                  7.rész


így még sohasem ♥


Megcsókolt...Nem sokszor történt ez még meg velünk.De mondhatni,
hogy így még egyszer sem csókolt meg.Egyszer sem. Éreztem, hogy
akar. Biztonságban voltam.
-Gyönyörűm..-nyögte ki csókunk végén.-Csodálatos vagy.-nem hittem el,
nem tudtam. Te jó isten. Ő mondta ezt nekem. Olivér, akit most talán
elengedni se tudnék. Biztos vagyok benne, hogy nem tudnám elengedni.
-Szöszim.-nem bírtam tovább. Újra meg kellett csókolnom. Ez sem
volt rövidebb mint az előző..Beletúrtam, most kicsit össze-vissza álló
hajába. Egy halk nyögés hagyta el a száját.Mire én bele mosolyogtam
csókunkba.
-Mi az?-kérdezte már ő is mosolyogva.
-Semmi..Semmi.-csak néztünk egymás szemébe. És tudtam mit akar csinálni.
Meg is tette. Újból elkezdett csikizni.Majd mikor abba hagyta, úgy kb. 10
perc után.Összebújva elaludtunk.




                                         ***Másnap***


Felkeltem, és legnagyobb meglepetésemre, még Oli is ott feküdt mellettem.
Csak néztem, ahogy alszik, megnyugtató volt a szuszogása.Gőzöm sincs
meddig nézhettem őt, de valószínű, ő tudta, hogy bámulom.
-Meddig akarod nézni ahogy alszok? Mert akkor még nem kelek fel.-felém
fordult és átölelt.
-Hát így nem tudom nézni.-bevágtam a durcát.
-Gyere ide.-és a mellkasára feküdve beszélgettünk tovább.
Délután végre hazaértek Dóriék, átjött a négy fiú és beszélgettek a nappaliba.
Addig mi Dórival bent a szobában pletyiztünk.
-Na milyen volt a welnesezés?-érdeklődtem.
-Isteni. Annyit hülyéskedtünk.Nagyon jó volt Lexii.!Na de hallom Olivérrel
tegnap játszottatok.-egy huncut mosolyt küldött felém.
-Háát nem hagyta abba a csikizést és..
-Megcsókolt?!-váratlanul ért a kérdése vagyis, kijelentése. Nem tudom minek
szánta.
-Igen.
-Akkor együtt vagytok?
-Szerintem nem mert Adri..
-Adrival nem is jártak.-hittem neki, majd hirtelen úgy megörültem, hogy indultam
volna ki a konyhába rohanva. Gondoltam futok egy kört de mikor felakartam kelni
az ágyról bevertem a fejem a ruhásszekrény ajtajába, mert ugyanis az
nyitva volt.-Áúú.-siránkoztam de már mindketten szakadtunk a röhögéstől.
-Na szóval. Akkor én kimegyek inni valamit.-befejeztem a röhögést és
elindultam a konyhába. Olivér rögtön észre vett és követett engem.
-Gyönyörűm hiányoztál.-jött oda és súgta a fülembe, miután kezeivel
elkotorta onnan a hajam.
-Te nem vagy normális.-szembe fordultam vele, kezeim a nyaka köré
fontam és úgy csókolóztunk.
-Miért is nem vagyok normális?.-és éreztem, hogy megint csikizni
készül, de megelőztem.Ki másztam karjai közül és elkezdtem szaladni, ő
csak futott utánam és a kanapé két oldalán álltunk.A többiek csak figyelték,
hogy mit művelünk.Addigra már Dóri is kiért és Bence ölében ülve figyelt
minket. Istenem annyira cukik. Örülök, hogy barátnőm boldog.
-Na most mi lesz?-kérdezte tőlem Ya Ou. Hát igazából én se tudtam még mit
csináljak.
-Meg adom magam.-jelentettem ki.Olivér az egyik oldalról elindult felém
és amikor már majdnem mellettem volt elkezdtem futni a másik irányba.
Beszaladtam a szobámba, egy nagy lendülettel becsuktam az ajtót. Olivér kopogott
és azt mondta, hogy csak engedjem be ígéri, hogy nem fog letámadni. Furán
hangzik de ezt mondta.
-Miért higgyek neked?-húztam az idegeit.
-Mert..
-Na mert?
-Gyönyörűűűm.-már könyörgött.
Elfordítottam a kulcsot a zárban, Oli megragadva az alkalmat benyitott a szobába.
Rögtön odajött hozzám és szorosan magához szorított. Elkezdte a nyakamat
csókolgatni, amivel engem teljesen kikészített. Keze a fenekemre csúszott,
ajkai már az enyémet érintették. Mentünk hátra és hátra, észre sem vettük,
hogy ott az ágy és ráborultunk. Hatalmas nevetésbe törtünk ki, tudtam,
hogy a többiek kint hallják.De nem érdekelt csak ő. Rajtam feküdt és én még
mindig nem hagytam abba a nevetést de ő már igen. Engem nézett, amivel
zavarba hozott. Mikor ezt észre vettem, abba hagytam a nevetést és egymást néztük.
-Nem bírom.-néztem rá, hogy ez alatt most mit ért.
-Mit?-beleharaptam az alsó ajkamba, élveztem, hogy kínozhatom.Meg is
csókolt, éreztetve, hogy az övé vagyok.
-Marha szerencsés vagyok ugye tudod?
-Miért is?
-Mert az a sok srác helyett akikkel most lehetnél, mert mindenki oda van érted,
velem vagy most itt.
-Szöszi ilyenkor azt hiszed, hogy most rögtön neked fogok esni?-tudtam mit
fog válaszolni.
-Tudom.-majd nem bírtam már én sem, nagyon vadul csókolóztunk, örültem,
hogy 5 perc után levegőhöz jutottam.A választ illetően, tudtam, hogy ezt fogja
mondani, ennyi erővel simán ötösöm lehetne a lottón.
Úgy azt hiszem fél óra után vissza mentünk a többiekhez, Oli még jobban
összeborzolt hajjal, az enyémről nem is beszélve.
-Gyerekek veletek mi történt?-Sziki eljátszva a nagy meglepődöttet nézett
ránk.
-Csak játszottak.-bökte ki Benny, mire már összenéztünk Olival.
-Én megmondtam.-Ya Ou játszotta a fejét.
-Mit mondtál meg Feri?-vágott vissza szőkeségem.
-A Ferit meg se hallottam. Hát, hogy egymásnak estetek. Én tudtam.
-Khmm. Miről beszélsz?-igazítgattam a hajamat.
-Szerintem most mennünk kéne mielőtt balhé lesz.-állt fel Sziki. Benny
elköszönt Dóritól, Oli tőlem. Majd elmentek.
-Végree.-ültem le Dóri mellé a kanapéra.
-Na mikor lesz a casting?.-érdeklődött barátnőm. Sajnáltam, hogy mostanában
nem nagyon tudunk beszélni. Ugye ő dolgozik, Bencével is lennie kell.
Én is nem soká dolgozni fogok. Úgyhogy még ritkábban fogunk "pletyizni".
-Hát hívott Tomi, hogy majd csak holnap.
-De jó, holnap szabadnapom van. Elmehetek veled?
-Mi az hogy? Én örülnék ha jönnél.-majd megvacsiztunk. És megbeszéltük,
hogy megnézünk egy filmet. Egy vígjáték volt amin annyit röhögtünk. Jó volt
újra a barátnőmmel lenni.



                                             ***Reggel***


-Siess Dóri mennünk kell.-kiabáltam neki a szobájába.
-Na itt is vagyok.Mehetünk.-csak néztem mikor megláttam barátnőm. Tiszta
vagi volt...
-Na gyere tesó.-szóltam oda neki ilyen "nagy menő vagyok" stílussal.
-Menjünk tesa.-jajj mennyit hülyültünk mi régen. Még most is. De szeretem.
Tömegközlekedéssel mentünk, így 20 perc alatt értünk oda.
-Sziasztok.-köszöntünk egyszerre. Majd hirtelen leesett az állam mikor megláttam,
hogy vannak vagy 200-an, úgyhogy hirtelen meglepődtem. Na akkor vágjunk
bele.!
Nagyon jók. Nehéz lesz belőlük összeállítani 40 fős csapatot. De majd valahogy
csak összehozzuk.
-Szia Alexa, de jó látni.-jött oda hozzám Tomi, aki régen a táncos társam volt.
Egy csapatba voltunk mindketten, és nagyon jó barátság alakult ki köztünk.
-Szia Tomi. Téged is.-kettő puszival üdvözöltük egymást. Majd jött a fekete leves.
Megjelent Adrika. Ő is táncol? Nem is tudtam. Ha nagyon jó bele kell rakni a
csapatba. De hogy viseljem el?
Szerencsére nem kellett rögtön dönteni, de akire azt monduk Tomival, hogy biztos
nem, köszönjük. Az hazament. Maradtak 98-an huha még ez se kevés.
De már vannak elképzeléseim. Adri bent van még. Láthatóan nagyon bejön
neki Tomi. De nem foglalkoztam vele. Elindultunk haza.
-Várj Alexa.-rohant utánunk Adri.
-Igen?-fordultam meg.
-Figyelj én nagyon sajnálom, ittam, és féltékeny voltam, de nem akartam rosszat.
Igen féltékeny, mert láttam, hogy Olivér mennyire szeret, és a pia miatt ez így
jött ki. De meg bántam. Ezerszer megbántam. Ne haragudj. Remélem boldogok
vagytok, és nem mentetek szét. MIATTAM.-majd lehajtott a fejét és láttam,
mennyire szánalmasnak érzi magát.
-Nem mentünk szét. Köszönjük boldogok vagyunk. De szerintem ezt, hagyjuk
Adri. Már nem tudok benned bízni úgy.
-Kérlek.-Dóri oldalba lökött, hogy mindenkinek jár egy második esély. Mindig
is nagyra becsültem ezt Dóriban. Annyira megváltozott, ahhoz képest, hogy
milyen volt régen. Ha ő nincs itt, elküldöm a francba Adrit.
-Gyere ide.-majd megöleltem.
-Köszönöm.-súgta oda.
Bíznom kell benne. De Olivér ehhez mit fog szólni?




Sziasztok itt a 7.rész.. :) Próbálok mindennap hozni, és hosszúkat írni. Remélem tetszik a blog. Szerencsére 






olvassátok jó páran, aminek nagyon örülök.Köszönöm ♥♥♥
Alexaxxx

2014. június 7., szombat

6.rész

                                                                      

                                                                     6.rész


Hazarohantam mert nem bírtam nézni azt a lányt. Undorító volt amit csinált.
De abban a pillanatban Olivértől is undorodtam. Hogy lehet ilyen?
-Mi a baj Alexa?-kérdezte tőlem aggódva régi barátnőm, mikor berontottam az ajtón sírva.(ő szintén Alexa.)
-Ott volt..-majd egyszerűen nem bírtam folytatni.Nem ment.
-Nyugodj meg!Ki volt ott?
-A barátnője.
-Kinek?-valószínű nem értette miről beszélek.
-Olinak.-és egyszerűen nem bírtam tovább. Alexa próbált nyugtatgatni
de nem járt sikerrel.
-Ki az?
-Adri.-csak úgy odaböktem barátnőm vagyis volt barátnőm nevét.
-Adri?-nagyon kiakadt.-az nem lehet.
-De..És még volt pofája itt eljátszani a jó barátnőt. Hát köszönöm, ezt
érdemlem.De Oli ezt,hogy gondolta? Azt hitte nem jövök rá? Úristen..-és
újból rám tört a sírás.-Ha most nem jött volna oda Adri akkor én boldog leszek
Olival?!.
-Ez valami félreértés.Biztos nem igaz.És Oli csak úgy mondta, hogy bocsi
de ő a barátnőm?
-Nem.Adri mondta én meg rögtön eljöttem.
-Figyelj akkor lehet ,hogy csak Adri azért csinálta mert féltékeny, hogy
boldog lehettél volna egy ilyen sráccal.-elgondolkodtam.De már nem dőlök
be neki.Most nem.
Abba kellett hagynom a sírást.Daninak megígértem.

                                   
                                                         ***2 hónap múlva***


-Dórii.!-rohantam ki üvöltve a nappaliba.
-Mi az?
-Felvettek.Táncolni fogooooook.!-fel sem fogtam még, hogy tanár lehetek.
Tánc tanár. Lesz egy saját csapatom és holnap casting.Úristeeen.
-Lexi!Ez szupii.!-ugrott a nyakamba és egész délután erről beszélgettünk.
Elfelejtettem mondani,hogy Dani ma reggel visszament Németországba.
Hiányozni fog.
-Gyere menjünk el bulizni.-szóltam Dórinak.
-Menjünk.De figyelj csak ketten?
-Hát.Mert?
-Bence? Olivér? Többiek?
-Hát szólhatsz nekik.-elhatároztam, hogy nem érdekel Adri. Amit egyszer
megakarok szerezni,azt meg is fogom.Olival beszéltem,de ezt a témát még nem nagyon hoztam fel.
-Lexi.Gyönyörű vagy.! Ha meglát kétszer is meggondolja,hogy miről maradt
le.-dícsért meg Dóri mikor meglátott újonnan szerzett ruhámban.
-Te se vagy semmi.
Mikor odaértünk és megláttam Olivért ki kellett bírnom, hogy ne ugorjak
a nyakába.Nehéz volt, de sikerült.Megöleltem mindenkit, tehát Őt is.
Ya Ou elmosolyodott mikor Olit kicsit hosszabban öleltem mint őket.
Indultam volna befelé de Oli jött velem.
-Gyönyörű vagy.! Minden csávó beléd fog szeretni.-mondta először boldogan
majd szomorú lett hirtelen.
-Te is sajnálhatod, hogy Adrikád nem lát most, akkor újra beléd szeretne.-bunkónak
kellett lennem, fel kellett, hogy fogja nekem most milyen szar.Bár még nem láttam őket Adrival, ketten.
-Sajnálom.
-Figyu én nem haragszom, csak ez egy olyan dolog aminek te nem fogtad fel
a súlyát. Hogy gondoltad ezt szöszi?-kijött belőlem.De a szöszi nem kellett
volna oda.Vagyis de.
-Adri meg én....
-Nem kell magyarázkodni.Ennek talán így kellett lennie.Azért köszönök mindent.
-megcsókoltam amit ő is viszonzott. Elég rendesen mert, 3 percig biztos
csókolt.Folyamatosan.-Barátok.-nyújtottam a kezem.
-Barátok.-majd újra megcsókolt.


                                             ***2 óra múlva***


Már szinte mindenki részeg volt. Olyan jó volt Dóriékat nézni. Annyira édesek.
És akkor eszembe jutott, hogy most mi is ilyenek lehetnénk Olival?
Rengeteget táncoltam. Vele a legtöbbet. De barátnőm részegsége miatt
abba kellett hagyni a bulizást, hiszen Dóri nem ihatott többet. Beszélni alig
tudott.
-Nálam alszik.-ezt csak úgy Bence rögtön leszögezte az elején.
-És akkor én?-kérdezte Oli mert úgy volt, hogy ma Bencénél alszik.
-Te majd....majd...-gondolkozott Bence.-Alexánál.Alexa nagy baj lenne?-kérdezte
Bence. Most mondjak nemet?!
-Dehogyis.Dani úgyis elment úgyhogy a vendégszoba szabad.
-Köszönöm.-ölelt meg Oli, vagyis csak ölelt volna mert mennünk kellett.
-Na akkor majd megy reggel Dóri.Sziasztok-köszönt el Bence és elvitte Dórit.
-Gyere.-szóltam a szöszinek, hogy jöjjön és foglalja el a szállását.Persze csak
erre az egy éjszakára.(Sajnos)
-Jó éjszakát.-köszöntem el tőle, mert azt éreztem ha nem köszönök el ott esek neki.
-Jó éjszakát gyönyörűm.-elolvadtam.Kész.Nem bírom.
-Ha barátnőd van ne hívj így.-cukin mondtam neki. Be is jött. Mert elindult felém, én
meg a szobám felé és mikor jött volna be utánam becsaptam előtte az ajtót.
Abban a pillanatban örültem, hogy ott van a szomszéd szobában. Örültem, hogy 2 hónap
alatt sikerült mindent tisztázni.Örültem, hogy ilyen jó barátság alakult ki köztünk.


                                              ***30perc múlva***



Kimentem a konyhába, és láttam a vendég szobából kiszűrődő pici fényt. Majd mikor
lenyugodtam, mert hát Oli fent volt ezek szerint, én meg ennek mint egy idióta aki kikerül
a börtönből úgy örültem. Na szóval mikor kitomboltam magam, hallottam, hogy Olivér
valakivel elég hangosan beszél telefonon.És gyorsan rá is jöttem ki lehet az mert
olyanokat mondott neki a szőke, hogy "ezt most fejezd be." "nem kényszeríthetsz arra,
hogy hazudjak Alexának" "Én nem is ismerlek" meg ilyenek, hogy "sose jártunk és nem
is fogunk". Ezek a mondatok hagyták el száját. Adrival beszélt. Én meg elmentem onnan mielőtt
észre vesz.Ki mentem a konyhába kentem magamnak 2 nutellás kenyeret, hajnali 3-kor.
És ettem. 5 perc múlva ki jött Ő is, egy szál boxerben. Tudta, hogy ezért a látványért
odaleszek meg vissza. De mintha észre se vettem volna, hogy konkrétan meztelen
áll előttem, úgy viselkedtem, vagyis próbáltam. De mikor a szerelmed akit gyűlölnöd kéne,
elsétál melletted így, akkor nem tudsz úgy viselkedni, mintha észre se vennéd. Ki tudna?!
Szóval inkább ettem a nutellás kenyerem, és próbáltam nem ránézni Olira, és a tekintetét is
elkerülni. Ami többé kevésbé ment is volna, ha nem ül le velem szembe enni. Nem is ő lenne,
ha nem 3 nutellás kenyérrel jön oda.Mert enni bizony azt tud.1 perc alatt elpusztított egy kenyeret.
-Mivaa'?-kérdezte teli szájjal, viszont megölt cuki nézésével, de csak nevetni tudtam rajta.
Kitört belőlem a nevetés, de hangot nem adtam ki.Mire felnéztem ő csak bámult és
nem vette le rólam a szemét.
-Semmi.-még mindig nevettem de már nem annyira. Szemeivel fogságba tartott. Bámultunk
egymás szemeibe majd felálltam és elmostam a tányérom, nem sokkal később megjelent
mellettem és ő is elmosta a tányérját.Indultam a szobám felé mikor megfogott és felemelt.
Ledobott a kanapéra és elkezdett csikizni. Hiába ordibáltam, hogy fejezze már be.
Csak folytatta és folytatta.Majd megszólalt valaki az ajtóban.
-Olivér mit csinálsz?-kérdezte Bence nevetve.
-Öööm...Éppen játszunk.-mondta szőkeségem mint egy gyerek.
-Aha.Játszotok.-húzgálta Bence fel le a szemöldökét.Ami vicces volt ebben az egész jelenetben,
hogy Olivér még mindig rajtam feküdt.Bence bement Dóri szobájába majd 2 táskával
jött ki. Nem tudtam megkérdezni miért kellenek azok a táskák mert Oli újra elkezdett
csikizni. De egyre jobban.
-Holnap elmegyünk Dórival welnesezni.Jó játszást.-és mosolyogva távozott.
-Add át Dórinak, hogy puszilom.-kiabáltam Bence után mert Oli nyugton hagyott erre az 1
másodpercre.
-Átadom.-kiabált vissza Benny.
Olivér befejezte tevékenységét, majd rám nézett és elkezdte az arcom simogatni az egyik
kezével. A másik pedig az előbb halálra csikizett hasamról a combomra kúszott.
-Már rég vártam erre....-szólalt meg életem. És...



Azt hiszem Szeretem ♥
Itt a 6.rész. Most sikerült csak befejezni.De szerintem megérte. :) 23:02-re sikerült megcsinálnom..yeaah..
Jó éjszakát..Puszi ♥ :)
Alexaxxx