 |
| Nem akartam sírni.:'( |
ment mert Olivér csak nézett mit sem értve. Kacsintott egyet majd láttam, hogy
nem nagyon volt meggyőző amit mondtam neki ez előbb történtekről.
-Szóval nem szólt Dóri?-könnyítve a helyzetemen ő terelte a szót.Hálás voltam érte.
-Nem.-mondtam durcásan majd karba tett kézzel álltam előtte..
-Úristen....-temettem az arcom a tenyerembe.-Akkor az első éjszakát
egyedül töltöm.Hurrá.-mondtam egyáltalán nem lelkesen.
-Nyugodj meg.
-Na én most felhívom ezt a kis hazugot.-Nevettünk.Nem haragszok Dórira
csak mégsem esett a legjobban ez az egész.
-Szia Dóri.-köszöntem neki.
-Öööm Szia Lexi.Haragszol?
-Miért?-tudtam mire gondolt de húztam az agyát kicsit.
-Hát Bence miatt.Lexi én elakartam mondani.De biztos akartam lenni ebben az
egészben.És most már tudom, hogy 1000% hogy vele akarok lenni.
Nagyon szeretem.-hallottam a hangján,hogy ezt most komolyan gondolja. Nagyon is.
-Te hülye vagy? Én nem haragszom.
-Köszönöm. Na de mi van Olivérrel?.-ha itt lett volna biztos,hogy megpofozom.
-Vumii.-így hívom nagyon rég óta.
-Miért? Tudtam, hogy bejön.
-Na én meg elég szépen bevallottam neki.-szomorúan jeleztem neki mit csinált.
-Mivaan?
-Semmi, majd ha otthon leszel elmondom.Érezd jól magad.Én majd elleszek
egyedül.
-Jóvan má'-parasztosan közölte velem, hogy tényleg ne haragudjak rá.
-Nyugi, na szia.-köszöntem el.
-Szia rózsaszálam.-nevettem egyet majd kinyomtam.
Boldogan tértem vissza majd megláttam, hogy egy kis plázacica nagyon
nyomul Olivérre.Nem mentem oda csak megfogtam a táskám és elhúztam
onnan. Nem tudtam végignézni. Mi van velem? Nem is ismerem. "Térj már
magadhoz Alexa". Mentem a sötét utcán házunk felé.Örültem, hogy végre
otthon lehettem. Bementem a szobámba és sírtam. Nem értem miért. De nem
bírtam abbahagyni.
***30 perc múlva***
Sírtam és sírtam.Majd hallottam,hogy kopog valaki. Értetlenül néztem magam
elé, hiszen honnan tudja bárki hol lakunk.Majd letöröltem a könnyem és
kinyitottam az ajtót.Hirtelen meglepődtem majd megöleltem az ajtóban álló
már kész férfit.
-Mi a baj?-kérdezte Dani aggódó hangon.
Dani régen a szerelmem volt, ha lehet annak nevezni.Együtt voltunk 2 évig.
Szakítottunk mert sosem volt megbízható. De ugyanúgy nagyon jóban voltunk.
Már rég nem láttam, mert másfél éve Németországban él.Nagyon hiányzott, és
tudtam, hogy elmondhatom neki, hogy mi a baj.El is mondtam volna ha
nem jön rám a sírás minden mondatnál.
-Szívem nyugodj meg, végül is csak a csaj flörtölt, Olivér nem.-és tényleg milyen
igaza van.
-De kitudja mi történt azok után, hogy eljöttem.
-Semmi, hidd el.
-Köszönöm.-majd erősen magához ölelt. Nekem pedig sikerült a kanapén
elaludnom. A legjobb barátom karjai közt.
***Reggel***
Reggel egy ismerős hangot hallottam a konyhából. Nem keltem ki az ágyból
kicsit hallgatolóztam. Megismertem Dani hangját amint éppen Dórival
beszélget. Rólam. Úristen Dani elmondta neki mi történt tegnap.
-Jó reggelt.!-léptem ki kócos hajjal és kisírt szemekkel.
-Miért nem hívtál föl?-kérdezte kicsit hangosabban a kelleténél barátnőm.
-Nem kell ezen kiakadni. Dóri egy hülyeség miatt sírtam. Nem is kellett volna.
De hagyjuk is. Kérlek.!
-Jól van de tudd, hogy akkor ma csajos napot tartunk.!
-És én?-kérdezte Dani nagy tágra tárt kék szemeivel.
-Te itthon maradsz!-mondtam neki nevetve.
-Kösz.-vágta be a durcát.
***1 óra múlva***
-Dani mi mentünk.-kiabáltam be neki a szobájába, ugyanis ő most a vendégszobában
húzta meg magát.
-Jól van majd jöttök.-szaladt ki és egy puszit nyomott az arcomra.-Jó végre
nem sírva látni.
-Többet nem is fogsz úgy látni.-magabiztosan közöltem vele,de tudtam, hogy
bármelyik pillanatban elbőghetem magam előtte.
Órákat töltöttünk a Westendben ugyanis ha már itt lakunk elmentünk a
lehető legjobb helyre. Nem is egy szatyorral ültünk le pihenésképpen az
egyik kávézóba.
-Fuuu. Nagyon elfáradtam, de leg.....-megcsörrent Dóri telefonja.-bocsi ezt
fel kell vennem.
-Lexii. Mingyárt itt van Bence és végre bemutathatom.
-De jó..-lelkesedtem, hiszen végre megismerhettem az "imádott Bencét."
Mikor meglátta barátnőm élete értelmét fülig érő mosollyal nézett rá, majd rám
én viszont próbáltam viszonozni ezt a mosolyt, de mikor Bence belépett
egy nem várt személyt hozott magával. Így az én mosolyomból egy számomra
undorító hamis "vigyor" húzódott végig arcomon.
Itt a 3.rész.!! :) Nagyon jó érzés, hogy 1 óra alatt 102-en olvastátok el..Köszönöm. Remélem tetszeni fog ez a rész. Próbálok majd minden nap hozni részt/részeket ami nem biztos, hogy sikerülni fog. De remélhetőleg igen.! Jó olvasást.♥♥♥ ;)
Alexaxxx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése